30? 50? 72?

 

Várhatóan több tízmilliárdos összértékű fejlesztéseket jelent be holnap Salgótarjánban Orbán Viktor miniszterelnök és Fekete Zsolt polgármester a Modern Városok Program részeként. Hogy a fejlesztési csomagban mi szerepel, arról egyelőre szinte semmi biztosat nem tudni. A több mint egy éve zajló, a megállapodás részleteit meghatározó tárgyalássorozatról lényegében semmilyen információ nem szivárgott ki, illetve – hasonlóan a többi városhoz – az érintettektől a helyi sajtónak sem sikerült konkrétumokat megtudni. Így csak sokat sejtető utalásokra, karakteresen megfogalmazott fejlesztési igényekre vagy éppen a korábbi megállapodásokban rendre visszatérő elemekre tudunk alapozni a látogatás előtti “tippeldénkben”.

 

A Modern Városok Program salgótarjáni megállapodásába foglalandó fejlesztésekre annak idején már Dóra Ottó korábbi polgármester is megfogalmazott elveket és konkrét fejlesztési igényeket is megjelölt. Becsó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője mintegy másfél éve, erre adott reakciójában részletesen fejtette ki, melyek azok az irányok és fejlesztési elképzelések, melyeket fontosnak gondol a megállapodás részévé tenni. Fekete Zsolt polgármester az időközi választás előtt a 3100.hu-nak adott interjújában jelölt meg – többek között – egy konkrét igényt.

 

Ingatlanok

Alapvetésünk, hogy a megvalósulásra vonatkozó magabiztossága nélkül egyik szereplő sem mondott volna ki konkrétumot. Ezért gondoljuk úgy, hogy a Fekete Zsolt által ismertetett, több városközponti ingatlant érintő fejlesztés része lehet a megállapodásnak. Fekete Zsolt a 2016-os időközi polgármester-választás előtt adott interjújában, az üresen álló városi ingatlanok hasznosítására vonatkozó kérdésünkre emelte ki, hogy az egykori II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és a Népjóléti Képzési Központ épülete is évek óta üresen áll. Az általa ismertetett terv szerint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolát áthelyeznék az egykori Rákóczi iskola – felújítandó – épületébe, ahol az elméleti oktatás folyna. A Népjólétiben egy gyakorlati képzési helyként működő vendéglátó egység létesülne (tan)szállodával és (tan)étteremmel.

A projekt további eredménye lenne, hogy a “Keri” jelenlegi épületét lebontanánk, ezzel a városközpontban nagy alapterületű ingatlan szabadulna fel, mely kereskedelmi célból lenne hasznosítható vagy a tömegközlekedés kapcsán helyi járati buszpályaudvarként kerülhetne hasznosításra. Ezzel a mostani déli buszpályaudvar helyén barnamezős iparterület szabadulna fel. Ezzel a nagy egységgel tehát fejlesztenénk a közoktatást, segítenénk a turizmuson, a tömegközlekedésen és az ipari/kereskedelmi fejlesztési lehetőségeken is – mondta el egy évvel ezelőtt Fekete Zsolt.

Alkalmazott Integrációs Kutatások Közép-európai Intézete. Ezt Becsó Zsolt említette még másfél évvel ezelőtt. Akkor azt mondta: röviden összefoglalva itt az észak-magyarországi és dél-szlovákiai határszakaszon kialakuló “szegénytengely” társadalmi felzárkóztatásának új megközelítését, új módszertanon alapuló eszközökkel való kezelését lehetne megvalósítani. Ez túlmutat Magyarországon a demográfiai problémák kezelésében, így az elöregedés, a társadalmi csoportok integrációja és további kutatások tekintetében – ennek központja itt lehetne Salgótarjánban, az üresen álló ingatlanok valamelyike adhatna helyet egy ilyen intézménynek. Az országgyűlés képviselő annak idején az üresen álló irodaházak foglalkoztatási célú rehabilitációját is szóba hozta.

 

Sport

50 méteres uszoda építését – ahol korábban nem volt – mindenhol bejelentette eddig Orbán Viktor. A kormány még korábban tűzte ki célul az úszásoktatás feltételrendszerének országos megteremtését. Ezen tervek eredményeképpen kellene minden megyeszékhelyen 50 méteres, minden további járási székhelyen 25 méteres medencének épülnie. Bár lehet független a kettő egymástól, de árnyalja a képet ebben a kérdésben, hogy a város részére decemberben megítélt 1,5 milliárd forintos fejlesztési csomagban már szerepel a jelenlegi, 25 méteres tanuszoda energiahatékonysági fejlesztése.

Szinte minden megyeszékhelyen megvalósul olyan fejlesztés, mely az adott várost egy meghatározott sportág hazai központjává teszi. Becsó Zsolt ezzel kapcsolatban korábban a tájfutást, a triatlont, a hegyikerékpársportot és további olyan egyéni sportágakat említett, melyekben jó eredményekkel és egyben adottságokkal bírunk. Mindemellett tény, hogy Nógrád megyét eddig még a stadionépítési/felújítási beruházások is elkerülték.

 

Turizmus

Korábbi nyilatkozatok alapján van esély arra, hogy bejelentik a Tóstrand komplex fejlesztését. A megyei jogú városhoz méltó strand és hozzá kapcsolódó szolgáltatások kialakításának igénye már régóta megfogalmazott, a megvalósításra viszont nem álltak, nem állnak és nem is fognak rendelkezésre állni Európai Uniós források.

Volt arról is szó korábban, hogy kérésként lenne megfogalmazható, hogy Salgó vára kerüljön bele a Nemzeti Várprogramba, de ezt – ebben a formájában – nem tartjuk valószínűnek. Egy részről azért, mert a program helyszínlistáját éppen néhány hónapja szűkítette a kormány. Más részről, amennyiben eredményre vezettek azok a tárgyalások, melyek egy nógrádi érintettségű térség turisztikai régióvá nyilvánítására vonatkoztak, itt biztosan bejelentik majd. A turisztikai terület átszervezésével ugyanis a jövőben csak azokon a területeken lesznek nagyságrendi fejlesztések, melyeket a kormány erre kijelöl.

Amennyiben ilyen bejelentésre sor kerül, az a Novohrad-Nógrád Geopark területének komplex fejlesztése lehet az általunk megkérdezett szakértők szerint, mivel a térségben más érdemi, nagy területet tematikusan lefedő, működőképes kezdeményezés ebben a kérdésben nem nagyon említhető. Ezt erősíti a terület határon átnyúló jellege (mely nemzetpolitikai szempontból is fontos lehet egy ilyen a döntésnél), illetve, hogy a 94 települést magába foglaló térség immáron az UNESCO Globális Geoparkok Hálózatának, a szervezet – a Világörökség és az Ember és Bioszféra Hálózatok melletti – harmadik világhálózatának tagja.

 

Gazdaság

Fentebb már olvasható volt néhány ide vonatkozó konkrétum Fekete Zsolt nyilatkozataiban. Szinte biztosra várunk egy, a város kiajánlható ipari területeinek növelésére vonatkozó bejelentést – úgy barna-, mint zöldmezős területeket értve ez alatt. A helyi Ipari Parkok fejlesztését is majdnem minden megyei jogú városban bejelentették, ez alól várhatóan Salgótarján sem lesz kivétel. Hogy ez hogyan valósítható meg, az kardinális kérdés, hiszen a város földrajzi adottságaiból kifolyólag szűk a mozgástér. Fontos bejelentés lenne a barnamezős területek gazdasági célú rehabilitációja is, hiszen ezek megvalósításához olyan nagyságrendű forrásokra van szükség, amit önerőből a város szinte biztosan nem tud előteremteni, vagy ami önerőből megvalósítható, az csak egy-egy helyszín problémájának orvoslására lenne elegendő, tüneti kezelésként.

 

Főiskola

A Modern Városok Program részeként várhatjuk annak a bejelentését, hogy a kormány felvállalja az Óbudai Egyetem salgótarjáni telephelyének kialakításához kapcsolódó beruházások költségét. A képzési helyet a legutóbbi információk szerint a volt Nemzeti Szociális és Családpolitikai Intézet állami tulajdonban lévő épületében alakítják ki.

 

Továbbá

Vannak még olyan jelentős ügyek és kérdések, melyeket nem érintettünk. Ezek között olyanok is találhatóak, melyekre helyben senki nem utalt, ugyanakkor a korábbi megállapodásokban találni hasonló példákat.

  • A fejlesztések között megjelenhet még jelentős tételben a városi fenntartású úthálózat egy – akár jelentős – részének felújítása. Békéscsabán így 67 út újul meg.
  • Előkerülhet akár a városi tömegközlekedés kérdése is. Ezt a 1,5 milliárd forintos keret is érinti már 3 darab elektromos autóbusz beszerzésével. Dunaújvárosban a város összes buszát elektromosra cserélik, Érden városi kisbuszok beszerzésére nyílt lehetőség, Nyíregyházán 41 új városi busz állhat forgalomba.
  • Bár közúti infrastruktúrát érintő nagyberuházások, vagy éppen repülőtéri fejlesztések bejelentésére több helyen sor került, vasúti fejlesztésekre nem sok példa merült fel eddig. Szegeden vasúti híd épül a Tiszán, illetve megépítik majd a Hódmezővásárhely és Szeged közötti “TramTrain” integrált villamos és nagyvasúti rendszert. Ennek ellenére még akár a 81-es vasútvonal kérdésköre is napirenden lehet.
  • Megjegyezhető, hogy Nyíregyházán 200 ágyas négycsillagos hotel kialakítását is a programba foglalták. Szóba kerülhet így akár a Karancs Szálló épülete is.
  • Kaposvár 2 milliárd forint értékben kért olyan közműfejlesztést, mely Salgótarjánban is fontos lehet. Erről az időközi polgármester-választási kampányban is sok szó esett.

 

A megállapodás összértéke

Ebben a kérdésben még inkább csak a tapogatódzásra hagyatkozhatunk, ebben a tekintetben egészen biztosan csak holnap délelőtt konkretizálódnak a számok. Turcsány László, a Fidesz-KDNP helyi frakcióvezetője múlt héten hétfőn egy helyi sajtótájékoztatón fogalmazott úgy: 30-50 milliárd forintos fejlesztési csomagban reménykednek. Fekete Zsolt polgármester a hvg.hu-nak azt mondta: a város bevételeit és a lakosság komfortját szeretné elsősorban emelni a kormánytól “kért” fejlesztésekkel, a buszpályaudvar átépítésétől a napenergiapark-építésen és a helyi vállalkozásoknak nyújtandó hitelprogramon át a városi öblösüveggyártás újraindításáig. Salgótarján polgármestere a szegedinél is több, 72 milliárd forintnyi beruházás támogatását reméli. Becsó Zsolt a látogatás időpontjának bejelentését kommentálta úgy, hogy a salgótarjáni Modern Város Program, a már megítélt 9,2 milliárd forintos TOP-forrás, továbbá a kormány által a városnak megítélt 1,5 milliárd forint fejlesztési forrás hatékony felhasználása az utolsó esély lesz a város felzárkózására.