Vaddisznók helyett most sok helyen az őzek járják a kerteket

 

A kerítés alatt átbújó vaddisznók helyett ezúttal a felette átugorva a kertekbe bejutó és ott táplálkozó őzek okoznak gondot a térségben több helyen is. A probléma jellemzően az erdő-közeli falvakat, városrészeket érinti. A témában Lengyel Lászlót, az Ipoly Erdő Zrt. közönségkapcsolati vezetőjét kérdeztük.

 

Egy általános jelenség az, hogy azok az állatok, melyeknek az élőhelyét, életterét csökkentjük az által, hogy terjeszkednek a falvak, városok, egyre inkább megszokják az ember jelenlétét. Még azok a fajok is, melyek korábban arról voltak híresek, hogy messze kerülik az embert. A falvaknál is megfigyelhető, hogy a konyhai hulladék esetleg vonzó lehet ilyen időszakban. Az elsepert, eltakarított hó nem akadály onnantól nekik sem, valamint néhány fokkal akár melegebb is lehet akár egy falusi környezetben is, mint a szabad természetben – ezt is érzékelik az állatok

– mondta a szakember.

A nagy hóban sokkal kedvezőbb számukra, hogy ha egy kevésbé zavart, de még védett területet találnak, és ott elhelyezkedhetnek, esetleg még élelmet is találnak. Tapasztalatunk, hogy általában az erdővel határos falusi övezetekben jelennek meg elsősorban, ahova az útjuk még biztonságos. Vonzó lehet számukra, hogy a gyümölcsfák általában az erdei fáknál, cserjéknél “finomabb” rügyeket tartalmaznak. Ez elsősorban az őzre lehet jellemző, mely sokkal inkább megválogatja táplálékát, míg a szarvasok az ilyen időszakban arra törekednek, hogy minél nagyobb mennyiségű rügyet, táplálékot tudjanak elfogyasztani.

 

Mit lehet tenni?

A szakember óva int mindenkit attól, hogy a kertbe betérő állatok elejtésével vagy mérgezésével próbálkozzon – ezek törvénybe ütköző cselekedetek.

Az elsődleges tennivaló, hogy nézzük át a kerítésünket, vigyázzuk annak az épségét. Ez az első visszatartó erő. Léteznek különböző vadriasztó szerek, melyekkel a kerítést szintén fel lehet szerelni. Egyedi védelmet lehet adni a kertünk ékességét adó gyümölcsfáinknak, növényeinknek. Ez is hatékony tud lenni. A harmadik, hogy jelenlétünkkel, “zavarásunkkal” el tudjuk azért riasztani ezeket az egyedeket.

 

Az erdészet és a vadgazdálkodók is megteszik, amit tudnak

Lengyel László elmondta: úgynevezett “húzóetetésekkel” olyan etetési pontokat próbálnak kijelölni, amelyek a vadat elhúzhatják a lakott településektől.

Erre is van több példa a működési területünkön. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy azok az egyedek, melyek megszokták, hogy bent, a faluban találnak élelmet, őket nagyon nehéz ezzel a módszerrel elcsalni. A másik oldalról vadászatokkal is próbáljuk apasztani az egyedek számát és kezelni a populációt. Itt viszont azt is tudni kell, hogy egy nagyon hosszútávú, tartamos gazdálkodás zajlik, melyet hatóságok felügyelnek. Tehát alapvetően nem a vadgazda dönti azt el, hogy mennyi egyedet lő ki egy adott helyen. Ráadásul belterületen mi vadászatot nem tarthatunk.

 

3100.hu Fotó: Őzek által bejárt kert Karancsalján, 20 méterre a Karancs völgyében fekvő települések fő közlekedési útvonalától